Településtörténet

A község története
 

Tengerszintfeletti magasság: 213 méter
Koordinátái: nyugati hosszúság: 92°, északi szélesség: 41°
Népességszáma: 430 fő

Baranya megye legészakibb csücskében helyezkedik el, a Mecsek északi előterében fekvő Baranya-Tolnai dombsághoz tartozó Nagyhajmás. Első adat szerint első királyunk idején a Szente-Magócs nemzetség tulajdona.
A települést először Hagmas néven Károly Róbert uralkodása alatt keletkezett oklevél említi.
A középkorban még Tolna megyéhez tartozott a település, tulajdonosai részben az Anyavári birtokosok voltak, részben a görgyéni kolostor. Az akkori falu magyar lakossága a török hódoltság ideje alatt teljesen kicserélődött.
A 17. század végén lakói rácok voltak- az 1695-ös országos összeírás Ráchajmás néven vették számba, amelynek földesura Karanchich N., török földesura Koczi Zada Achmed. 1720 körül jelent meg újra a faluban a magyar lakosság, hivatalosan ettől az időtől tartozik Baranyához. A település ekkor a pécsi pálosok tulajdonában volt.
Bizonyíthatóan az 1730-as években jelennek meg itt a német telepesek.
1862-ben 1039 lakosából 363 volt németajkú, egy 1880-as tanulmány viszont már
808 német, 160 szerb és 80 magyar lakost említ.
1933-ban 1300 lakosa volt a településen vendéglő, bolt és számos iparos működött.
A háború, a kitelepítések alaposan csökkentették a lakosságot az időközbeni visszatelepítés ellenére.
körzetesítés is hátrányosan érintette. A község elnevezése a lakosság szerint a hagyma szóval van kapcsolatba,
ugyanis egykoron sok vadhagyma nőtt a környékén.

Nagyhajmás címerének leírása

logo

A csücskös talpú pajzs három mezőre oszlik. A pajzs külső díszítő kontúrral rendelkezik.
A három mező közül az elsőben kék háttérben két ezüst torony található.
A község evangélikus és katolikus közösségének egységét, az összetartás fontosságát szimbolizálja.
A második mezőben a vörös alapon ezüstszínű hagymafej található. A Nagyhajmás név a hagyományok szerint a hagyma szóból eredeztethető. Erre utal Dr. Erdődi Gyula: Nagyhajmás község története, című munkájából vett idézet:
Nagyhajmás neve a magyar hagyma köznév és növénynév -s- képzős származékából vezethető le.
Valószínű hagymával, vadhagymával benőtt hely volt.” A “Nagy” előtag a település méreteire utal.
A harmadik, egyesített mezőben arany háttérben zöld dombok mutatják a község fekvéséből adódó környezetet, ami alapvetően befolyásolja e vidék életlehetőségeit. A dombok felett ezüstszínű nap és hold látható. A nap 16 -nyolc egyenes és nyolc hullámos- sugarat tartalmaz. A dombok fölött ábrázolt nap és hold a váltakozó napszakok jelképeként az idő múlását és ezen keresztül történelmi múltat, de egyben a község jövőjébe vetett hitet is jelképezi.